Üvegbe zárt napfény télire

Imádjuk a nyarat. Süt a nap, már amikor süt. Csicseregnek a madarak. Roskadoznak a fák és bokrok a finomabbnál finomabb gyümölcsök alatt és zöldségekből sincs hiány. Az emberiség régi vágya, hogy az ízletesé és zamatos finomságokat télen is fogyaszthassa.

A napfény ízét többféleképpen is  megőrizheted. Készíthetsz lekvárt, befőttet, szörpöt, savanyúságot a saját szád íze szerint. Sőt tartósítószerre és cukorra sem lesz szükséged. Az egyetlen elengedhetetlen hozzávaló a napon érett, isteni gyümölcs vagy zöldség.

Tartósítószer nélkül

Sokan elképzelhetetlennek tartják a lekvár vagy szörp tartósítószer nélküli készítését. A tartósítószer nélküli befőzésnek csupán egy trükkje van, a megfelelő csírátlanítás. A hozzávalókhoz hasonlóan a befőttes üveget is gondosan válaszd ki, legyenek jól záródó, hibátlan darabok. Az üvegeket és a fedőket gondosan mosd el, egy fazékba engedj vizet, tedd bele az üveget és fedőket és forrald legalább 15 percig. Ez után óvatosan halászd ki őket és tedd lefordítva tiszta konyharuhára, amelyet előzőleg egy rácsra tettél. Így könnyebben szellőzik és gyorsabban szárad. Az üveget semmiképpen se törölgesd el, mert ezzel nem kívánatos dolgokat juttathatsz bele.

Cukor nélkül

A közfelfogással ellentétben a lekvárokat, szörpöket, befőtteket tartósítószer és cukor hozzáadása nélkül is elteheted fagyosabb napokra. Ehhez mindössze nagyanyáink trükkjére és némi odafigyelésre lesz szükséged. Az első alapvető szabály, hogy csak érett, egészséges, hibátlan gyümölcsökből készíts lekvárt. A túlérett vagy romlott részek ugyanis elronthatják az egész befőzést – vele együtt pedig a jókedvedet is.
Látogass ki egy közeli piacra, tudakold meg milyen körülmények között termesztették a gyümölcsöt, érte-e permetlé. Lehetőleg vásárolj termelőtől, amennyiben teheted főként biogazdálkodásból. Még finomabb lehet a lekvárod, ha szezon végén látsz neki a befőzésnek, addigra a gyümölcs kellően érett, édes és zamatos.

A cukor nélkül készített finomság elsőre talán kicsit savanykásnak tűnhet, de könnyen hozzá lehet szokni a zamatos ízekhez. A tudat pedig, hogy a lehető legegészségesebben elkészített lekvárt eszed vagy szörpöt iszod mindenért kárpótol. Próbáld ki, langyos, foszlós kalácsra kenve is.
Ha nehezen barátkozol meg a savanykás ízzel, vagy úgy gondolod, hogy a lekvár igen is legyen édes, csorgass bele utólag mézet.

Az üvegek kifőzve, az illatos gyümölcsök, hozzávalók kiválogatva, kötény a csípőn – kezdődhet a befőzés:

Nagymama szilvalekvárja

Hozzávalók:

3 kg szilva
10%-os ecet

Elkészítés:

A szilva beszerzésénél érdemes, apróbb vagy közepes szilvát választani. Ezek sokszor édesebbek és a héjuk is vékonyabb, mint a nagyra nőtt, szemrevaló társaiknak. Érdemes puha húsú és magvaváló fajtát vásárolni – ezzel sokat segítesz magadon. 
A szilvát mosd meg, magozd ki és közben gondosan válogasd át, távolítsd el a romlott vagy kukacos darabokat. A fazék aljába tegyél egy kevés 10%-os ecetet (4-5 ek), majd öntsd rá a szilvát. Az ecet azért kell, hogy ne fröcsögjön. Kevesebbet kell takarítani.
A tűzhelyet állítsd takarékra és indulhat az unalmasabb rész. Időnként pillantsd rá és keverd meg, ne hagyd leégni.  Addig főz, amíg kellőképpen besűrűsödik. Ízlés szerint ízesítheted fahéjjal vagy szegfűszeggel
Ha kész a lekvár forrón töltsd az előzőleg fertőtlenített, csírátlanított üvegbe. Töltsd tele az üveget a bíborszínű lekvárral, amennyire csak tudod, csavard rá szorosan a fedelét és hirtelen mozdulattal fordítsd fel. Hagyd ebben a pózban kb. 10 percig pihenni. Majd csavard pokrócba és hagyd, hogy 2 nap alatt kihűljön. Kicsomagolás után címkézd fel, írd rá milyen gyümölcsből készült, melyik évben. Az üveget akár díszítheted is és mehet a polcra.
Puha vajas kalácson a legfinomabb.